művelődés és érzelmek
2006 december 19. | Szerző: Fornetty
A múltkori irodalom órán egy szép verset olvastam…elgondolkodtatót!
Hogy most mennyire azt érzem, amit a költőnő! Hogy szinte ugyanezt írhatnám le én is, csak én nem tudok ilyen ügyesen verset írni…
Ez a vers pedig:
Szapphó: Aphroditéhez
Tarka trónodon, kegyes Aphrodité,
Zeusz lánya, már könyörülj te rajtam!
Fájó kínra mért csalod, ó hatalmas
tőrbe a lelkem?
Inkább jőjj hozzám, ahogy annyi másszor
mindig hajlottál a szavamra s jöttél,
kedvemért elhagyva arany lakását
égi atyádnak.
Fürge pár veréb a kocsidba fogva
siklott, míg a föld feketéllt a mélyben,
sűrűn verték szárnyukat, égi úton
vágva az ösvényt.
Gyorsan érkeztek veled, és mosoly járt
halhatatlan arcodon, ó te boldog,
úgy kérdezted, hogy mi a bajom, mi végre
hívtalak újra,
hogy mi kívánság gyötör újra engem.
“Csábitó szóval kit akarsz, hogy hozzád
hozza Peithó hű szerelemre, Szapphó,
mondd ki, ki bántott?
Mert ha most kerül, hamar ő keres fel,
most ha nem kell tőled ajándék, ő ad,
most ha nem szeret, hamar érted ég majd,
bár ne akarja.”
Jöjj ma is hozzám s szabadíts ki engem
súlyos gondomból s mire hajt a lélek,
teljesítsd nékem te magad s e harcom
küzdd velem együtt.
Hát ez a vers lenne az…nekem nagyon tetszik. Bár ehhez tudni kell, hogy Peithó a rábeszélés istennője, és hát nekem nagyon nagy szükségem lenne egy Peithóra!
Nincsenek benne rímek, meg sok a soráthajlás, ez is a szomorúságot fejezi ki, ráadásul pont mostanában olvastuk, és akkor tényleg úgy éreztem, hogy mintha a szívemből szólna ez a vers…
Gratulálok Szapphó…!!…
na…ma se kellett volna felkelni
2006 december 18. | Szerző: Fornetty
Hááát! Ilyen nem lehet, hogy hiába kértem annyiszor az égieket, hogy segítsenek nekem, nem tettek semmit….sőőőőt! Inkább rosszat…..
Ilyet még nem mondott nekem senki, hogy nincs ideje azon gondolkodni, hogy járjon-e velem….Hát olyan rengeteg idő kell ehhez????? Hát azt kértem én, hogy adja fel minden napját, és csak azon gondolkodjon, hogy IGEN vagy NEM???? Én ilyet soha nem kérnék senkitől, mert tudom, hogy én sem tenném meg, és többnyire olyat nem várok el mástól, amit én sem tennék meg hasonló helyzetben! De mindegy, hagyjuk….Ráadásul, ha ez még nem lenne elég, az egyik legjobb barátnőm (vagyis annak tartom), megkérdezi, hogy nem-e haragudnék, ha ő netalán összejönne azzal a pasival, aki nekem régebben nagyonnn(!) bejött, sőt mi több, még most is ég érte egy kis tűz a szívem legmélyén….szóval, hogy baj lenne-e? … hát mit is mondhatnék ilyenkor… nekem nem jött össze, hát jöjjön össze neki, de közben, amit érzek …. arról jobb nem beszélni….Ahogyan már írtam, szinte, mintha jósoltam volna, hogy majd a darabokra tört szívemet kell összeszedegetni, és új utakat kell keresni!…de ez olyan nehéz!…mikor egy napon 2 pasit cibál ki az élet a szívemből!!!!….és mi lesz, ha összejönnek??? majd ott fognak előttem ölelkezni, meg ….. hát…biztos érti aki olvassa….
Úgyhogy 2006. december 18-a életem egyik(!) legrosszabb napja volt, eddig, mert az biztos, hogy ilyen nem lesz egy ideig, mert mostmár nem is merek reménykedni….MINEK??!!!
sajnos nincs értelme, mert nehezen épül/építi fel az ember, és pillanatok alatt lerombolódik/lerombolja egy másik….
Ez a dolog röviden összefoglalva ennyi….
Ja! és az, hogy a 3 legjobb bartnőmnek sem jön össze ez a szerelem-téma, az már tényleg nagyon idegesítő, és fárasztó! Legalább nekik sikerülne…legalább nekik….
2006 december 4. | Szerző: Fornetty
Hát kedves Olvasó, kezdek ráunni erre az egész szerelem mizériára….
Nekem nem jön össze semmi. Az egyetlen kiszemeltem is olyan kétértelmű jelzéseket ad, és ezek a jelzések aligha vezetnek valami szerelmes témára…..na mindegy, mostmár nem csak unom, de kezdem megszokni is….Hát ez jut nekem? Pedig én sosem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz valakivel összejönni, mikor minden klappol. Mondjuk lehet hogy csak látszólag. És tudjuk ugyebár, hogy a látszat néha csal… Sajnos elég naiv vagyok ilyen téren.
Hát nem tudom, mit kezdjek most? Addig próbálkozom, míg ki nem csikarom valaki segítségével a kiszemeltemből, hogy járna-e velem vagy nem? mert ha nem, akkor inkább hagyom, nem reménykedek, inkább összeszedegetem a szívem darabocskáit, megpróbálom összeragasztani, és új utakat keresni…Nincs más lehetőségem sajnos…
De pedig hányszor kértem az összes Égi Lakót, hogy tegyen valamit az ügy érdekében, de úgy látszik nem jár arrafelé a postás, vagy olyan sok a dolguk, hogy rám már nem marad idejük. Pedig nagyon nem kéne kifutni az időből, mert nemsoká ballagnak..és utána lehet hogy sohatöbbé nem látom viszont….és ez a legfájóbb…
Közben azért mégis szeretném ha barátok maradnánk, meg azt is ha járnánk, de tudjuk hogy előbb utóbb az egyik kiüti a másikat, mert bár barátságból lehet szerelem, de a szerelemből ritkán marad meg a barátság….És ez roppantul fájna, mert sajnos a szív nem egy szófogadó társa az embernek. Legtöbbször ahhoz húz, akihez nem igazán kéne…
De ellene meg nem tehetünk semmit sajnos…..együtt KELL élnünk vele.
Még egyszer szeretnék minden olyan létező segítséget kérni, ami összehozna engem vele! Kérem szépen….Kérem…..
Ez az! Ez az!!!!
2006 november 28. | Szerző: Fornetty
Jaj Istenem!!!!
Olyan szép nap volt a mai!
Nemcsak egy nagyon jót beszélgettem egy nagyon kedves, ám mások szerint beképzelt pasival, de az EGYETLEN kiszemeltem is ahogy ma rám mosolygott….Esküszöm ha fagyi lettem volna..ott folytam volna szét….és lett volna pár ötletem h ki kóstoljon meg….:D
na jó nem izélek itt ilyeneket……
jaj Drága Istenem már “csak” valami igazán szép és happy folytatást kérek tőled! Ha ez összejönne! Esküszöm odáig lennék meg vissza!!!!
Hát nagyon bízom az Égi Lakókban, és a segítségükben!
fantasztikus nap!
2006 november 24. | Szerző: Fornetty
Hát ez a nap csodálatos volt! egyre inkább kezdem azt érezni, hogy nagyon nagyon jó, elszakadhatatlan kötelék alakul ki a barátnőim és köztem! ez olyan jó!
hát természetesen láttuk a pasikat is, és olyan de olyan jó volt!
esküszöm kezdek belehabarodni valakibe! eddig csak az ment hogy milyen jól néz ki, meg ilyen édes olyan édes, de most!!!!!
húúúúúhaaaaa! annyira jó!
ma megkaptam a 3 pusit is, amit már régebben megígért az egyik (és mostantól) az egyetlen kiszemeltem!!!!!!! olyan jó volt! esküszöm olvadoztam örömömben! jahj……:D 😀 :D……tök boldog vagyok!
na sztem máról ennyi elég is!
húúúúúú….mi volt ma!
2006 november 22. | Szerző: Fornetty
megint egy sulis nap…..megint egy pár humoros történés…..annyira szeretek iskolába járni! de ezt is csak valaki(k) miatt!!! na mindegy….megy a folyamatos bámulás 😀 ….. Jaj, és hazafelé a buszon is egy kedves pasi ült mellettem, olyan jól elbeszélgettünk, annyit nevettünk, hogy már alig várom a folytatást!!!! ….. Mert helybeli, aranyos, vicces, és …sorolhatnám még! na szal már alig várom hogy megint suli legyen, hogy találkozzunk a betűkkel jelzett emberkékkel, akik bearanyozzák szürke hétköznapjainkat! óóó ez milyen szép és költői volt 😀 nos….ha csak minden nap ennyi történne, már megérné reggelente felkelni, felülni a buszra és végigbírni 7 vagy 6 kemény tanórát 🙂 de én kezdem annyira megszeretni a középsulis évek elejét, hogy már nem is cserélnék …. senkivel! senkivel!
Hát nagyon várom az imént említett folytatást, hátha kisül valami szép, valami nagyszerű, valami gyönyörű… ahogy egy nagy magyar költőnk mondta….:D
újabb ábrándos nap
2006 november 21. | Szerző: Fornetty
Hííí!!! A mai nap egyszerűen fantasztikus volt! Annyira örültem, hogy suliban voltam, mert nagyon jó nap volt….igaz a tesitanár már széttornáztatta az agyunkat is, de nem baj….kell az erőnlét! 😀
Meg az egyetlen(?) mézcseppecskéi a suliéletnek a PASIK! Ha már látom őket reggel megérkezni, már nem érdekel hogy esik az eső! pedig azt nagyon de nagyon nem szeretem!!!
Azt hittem, hogy az izgalomtól rosszul leszek! na jó azért ennyire nem, de kis híján…. szal az volt a helyzet, hogy az egyik kiszemeltemnek ki volt cipzárazva a táskája, és annyira oda akartam menni, hogy “szia, ki van cipzározva a táskád…visszahúzzam?” …. de megtettem???? nem!!!
hogy miért nem, azt nem tudom, valami erő úgy visszatartott, valami láthatatlan erő, amit csak érezni lehet…. de nagyon!!!
és aztán kimentek a bejárati ajtón, nem tom hogy hova, de olyan rossz volt látni ahogy eltűnnek…..
Epizód: A szívem apró pici darabokra hullása II.
Hát ezzel zárnám is mai napom történetét…..
2006 november 20. | Szerző: Fornetty
Hát végre IGEN!!!! SULIIII!!!! el se hiszem!!!! és kikkel találkoztam ma? na kikkel? végre beszéltem C-vel is és D-vel is……B pedig csak úgy van….ő mindig a barátnőjével van…ez a szomorú látvány….mikor titokban apró pici darabokra törik a szivem…..és mikor meglátom, hogy az exbarátom (aki egy szemét bunkó, már elnézést!) odabattyog a hawerja mellé, aki ráadásul szívem jelenlegi választottjai közé tartozik!!!! akkor….hadd ne mondjam mi zajlik bennem….
de ettől eltekintve egész jól alakult a napom. a múltkor említett német dolgozatom érdemjegyét nem kellett beírni, megszereztem a 100. ismerősömet a “zöld-fekete közösségépítő portálon”, na és ki lett az? hát egy iszonyú jó pasi!!!!! (igaz nem tudta mért jelöltem be, és ezt letisztázni írt egy üzit, de visszajelölt, és ez a főőő!)
Hát ennyit a mai napomról….annyira várom már a holnapot!
annyira bízom a reményben! a hitben! az időben! …. és persze magamban….rám is fér a mai égésem miatt az oszifő előtt….[:S]
húúú az volt csak a gáz…..épeen arról beszélgettünk oszifő órán, h így nem szabad csúnyán beszélni, meg úgy nem szabad, meghogy ez milyen rossz, meg ez nem értékadó..stb. stb. és miután kicsöngettek, az iskola bejáratánál beszélgetni kezdtünk barátnőmékkel, és hát akarva-akaratlanul elhagyta egy “kicsit” csúnya szó a számat…..Persze, hogy az osztályfőnök jött akkor pont ki! mért is lett volna más? hát mért is? ilyenkor annyira tudok bosszankodni, meg enni magam, de az a baj, hogy már késő…. ráadásul még órám is lesz tanárúrral…..mindegy….majd legfeljebb irulok pirulok 1000rel!
mindegy…képes vagyok túlélni!! remélem….:D
THE END
húúú….de régen írtam!
2007 február 22. | Szerző: Fornetty
Hát mostanában elég zűrös volt nekem ez a két hónap….
Egyik ember jött, a másik ment, az egyik miatt nevettem, a másik miatt sírtam…..
Érdekes ez….egyre inkább kezdtem azt érezni, hogy mindenki direkt ellenem beszél és cselekszik. Kezdtem úgy gondolni, hogy nincs helyem a világban. De most komolyan!
Lehet ez így???
Olyan szörnyű volt, szinte fájt, amikor bókolós sms-eket kaptam…pontosan ezt nem értettem! Mi az, hogy egyik héten még meghalnék egy olyan sms-ért hogy, “jaj, kicsim puszillak….drágaságom,” meg ilyenek, a másik héten meg pont azért idegeskedem, mert ilyeneket kapok! Egyszerű a válasz:
TÚL SOK VOLT EZ AKKOR NEKEM!
és tényleg….most hogy szépen lekoptattam mindenkit, szinte joban érzem magam, mint mikor 3 pasi után szenvedtem össze-vissza.
Hát még a szerelem-mentes Valentin-napot is méltóságteljesen töltöttem. Talán kezdek optimista ember lenni???
Nagy csoda lenne, ha talán holnap vagy holnapután, vagy legalábis a közeljövőben megtalálnám azt a pasit, aki nem idegesít!
Tényeg nagy csoda lenne! a 8. a Földön!
De azért mégiscsak jó lenne vki kezét fogni egész nap, meg tudni hogy van értelme iskolába menni. Persze a suliba járásnak most is van értelme, hiszen találkozhatok a barátokkal, ismerősökkel, meg elvéve még tanulok is valamit!:))))
Hát most ennyit!
Oldal ajánlása emailben
X